Május 15-ig lehet szankciómentesen beadni az egységes kérelmeket!

Május 15-én lezárul az egységes kérelmek szankciómentes beadási időszaka. Eddig több mint 101 ezer kérelmet nyújtottak be a termelők. Összességében 173 ezer kérelem beadására lehet számítani.

Az egységes kérelmek szankciómentes beadási időszaka 2019. május 15-én lezárul - írja a nak.hu. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai idáig több mint 77 ezer kérelmet adtak be, ez az összes eddig benyújtott kérelem 76 százalékát teszi ki. Az elmúlt évek adataiból kiindulva összességében 173 ezer kérelem várható, így a hiányzó több mint 70 ezer kérelem beadására a határidő lejártáig hátralévő 10 napban lehet számítani.

A NAK kéri azokat a gazdálkodókat, akik még nem adták be kérelmüket, hogy a zökkenőmentes ügyintézés érdekében egyeztessenek időpontot falugazdászukkal. A május 15. után benyújtott kérelmek esetében ugyanis már munkanaponként 1 százalékos támogatáscsökkentéssel kell számolni. A kérelembeadásra nyitva álló utolsó nap 2019. június 11.

Fontos változás, hogy a május 15-ig beadott kérelmek szankció nélküli módosítása idén május 31. helyett június 2-ig lehetséges. Kivétel ez alól az állatalapú támogatási kérelmek, amelyek esetében a május 15. után történő változtatás már támogatáscsökkenést von maga után.

forrás: agrarszektor.hu

Rendkívüli ingyen öntözési idény kezdődik

A tavaszi szárazság miatti mezőgazdasági károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében a kormány bevezeti a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a termelők számára – adta hírül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az új jogintézmény bejelentés alapján, meghatározott feltételekkel, egyhónapos időtartamig vízjogi engedély nélkül teszi lehetővé a mezőgazdasági öntözést a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban.

A mezőgazdasági területeken már az év elején jelentkező csapadékhiány egyes növényi kultúrák fejlődését visszavetette, és az agrárágazatnak – a várható terméskiesés miatt – károkat okoz. A belügyminiszter 2019. április 1-től kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, és ezalatt – a vízjogi engedélyezési eljárás alapján – egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kérhető.

Azonban a szakmai szervezetek jelzése szerint további rendkívüli vízhasználati lehetőséget szükséges teremteni a haladéktalanul öntözni kívánó termelők számára a kiemelten aszályos térségekben, hogy ne alakuljon ki katasztrófahelyzet – közölte a kamara.

Mindezek miatt a 98/2019. (IV. 30.) Kormányrendelet alapján a kormány bevezeti – az aszály elleni védekezés érdekében – a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot, amely ugyanazon területre legfeljebb egy hónapig lesz megengedett a tartósan vízhiányos időszakban. (Egy hónap elteltével egynyári öntözési engedélyt vagy vízjogi öntözési engedélyt kell kérelmezni a további öntözési igény esetén.)

A bejelentéshez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását is csatolni kell.

További fontos kitétel – ahogyan az egynyári öntözésnél – csak közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 1200 köbméter/hektár mennyiségű öntözővíz kijuttatása lehetséges, legfeljebb 100 hektár területre.

Az aszály elleni öntözés ideje alatt sem vízkészlet-járulékot, sem vízszolgáltatási díjat nem kell fizetni. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentéséhez szakhatósági állásfoglalást nem kell csatolni.

A vízügyi hatóság a bejelentés tartalmáról a növény- és talajvédelmi, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot a bejelentés kézhezvételét követő nyolc napon belül tájékoztatja. A kezelői hozzájárulás hiányában folytatott vagy a hozzájárulásban foglaltaktól, valamint a bejelentéstől eltérő vízkivétel esetén a vízügyi hatóság soron kívül ellenőrzést tarthat, és a vízkivételt megtilthatja - hívta fel a figyelmet a NAK.

forrás: agronaplo.hu

A legeltetéshez és kaszáláshoz kapcsolódó szabályok ismertsége az agrártámogatásoknak köszönhető, ugyanakkor többségük jogszabályban foglalt előírásokra is visszavezethető.

Ezen előírások megfogalmazásakor az elsődleges szempont mind jogalkotói, mind támogatáspolitikai oldalról az volt, hogy a gyepek megőrizzék természetes és hosszútávon fenntartható megújulási képességüket – ezzel nemcsak gazdasági, de egyéb célokat is (társadalmi, környezeti) szolgálva. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy az egyes korlátozásokat, milyen szakmai megfontolások hívták életre.

Területi korlátozások: esetén a gyepterület adott részeit kaszálatlanul szükséges hagyni. Ennek több szempontból is jelentősége van, mindamellett hogy az így megőrződött növényzet egyfajta „magbankként” elősegíti a gyep természetes megújulását, ugyanakkor ökológiai folyosóként is funkcionálnak a többi élőlény számára, ezáltal biztosítva a különböző élőhelyek közötti átjárhatóságot. Ez a szerepük a beporzó fajok megőrzése kapcsán egyre inkább felértékelődik, érdemes a kaszálatlanul hagyott területeket úgy meghatározni, hogy minél hosszabb ideig legyen rajta elérhető virágzó növényzet.

Időbeli korlátozások: esetén a kaszálást/legeltetést adott időszakban nem vagy csak engedéllyel lehet végezni. AKG-ból ismerős lehet, hogy június 15.-e előtt nem kezdhető meg a kaszálás, ami elsősorban a földön fészkelő madarak védelmére irányul – erre az időpontra már nagyjából túl vannak a költési ciklusuk kritikus részén. Legeltetés kapcsán kiemelendő a téli legeltetés engedélyhez kötése, amelynek fő oka a gyepek túlhasználatának elkerülése (pl. taposási kár a nedvesebb talajon).

Egyéb korlátozások: közül megemlítendő a legeltethető fajok, megfelelő legelőnyomás és a kaszálás módjának meghatározása. A meghatározott legeltethető fajok, illetve a megfelelő legelőnyomás különösen fontos, hiszen a változatos gyepes élőhelyeink kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a több évszázados külterjes, pásztoroló állattartás. A különböző fajoknak más a legelési képe, más a legelőnyomása – egy jól beállított legeltetési rendszerrel például a gyepek özönnövény-mentesen tartása (Kölcsönös Megfeleltetés követelmény) is sikeresen elérhető. A kaszálás módjához kapcsolódó előírások úgyszintén az élővilág megőrzését hivatottak elősegíteni: a vadriasztólánc alkalmazása lehetőséget teremet a növényzetben megbújó állatoknak a menekülésre a kiszorító kaszálás pedig biztosítja, hogy nem alakulnak ki zárvány területek csapdába ejtve ezáltal az állatokat. Úgyszintén érdemes megemlíteni, hogy a helyesen megválasztott sebességnek (5 km/h) és a vágásszélességnek (3 m) is jelentős szerepe van a természetkímélő kaszálás során.

Gyakran előforduló hiba, ezért szeretnénk felhívni rá a figyelmet, hogy az AKG és/vagy Natura 2000 gyep kompenzációs támogatást igényelők fokozottan figyeljenek a kaszálás bejelentők megküldésére – kaszálás megkezdése előtt 5 munkanappal írásban szükséges értesíteni a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot.

forrás: nak.hu

A kaszálás bejelentésért, kérdésével forduljon munkatársainkhoz!